Pszichológusként 2022 nyarán végeztem az ELTE Klinikai és egészségpszichológiai specializációján. Érdeklődésem fókuszában a testi és a lelki egészség összehuzalozottsága állt egyetemi éveim alatt is, gyakorlataim során először neuropszichológiai megközelítéssel, majd egészségpszichológiai szempontokkal találkoztam.

2024 óta belgyógyászati osztályon dolgozom pszichológusként, illetve elkezdtem az alkalmazott egészségpszichológiai szakképzést a Szegedi Tudományegyetemen. A munkám során rengeteg alkalommal tapasztaltam, hogy a betegségek mentén érdemes a kontextust, az egyént körülvevő rendszert is együtt látni, hogy igazán elkötelezett lépéseket tudjunk tenni a fejlődés útján, így elkezdtem a rendszerszemlélettel foglalkozni, család- és párterápiát tanulni a Magyar Családterápiás Egyesületnél.

A szakmaiságom, felkészültségem mellett fontosnak tartom az önazonosságom, így saját magam is igyekszem elkötelezetten tenni a fenntartható egészségemért, rendszeresen sportolok, figyelek az alvásomra és az étkezésemre is.

Pszichológusként a leggyakrabban azt tapasztalom, mennyire alapvető emberi szükséglet a kapcsolódás – és mennyire sérülhet ez, különösen krónikus betegségek idején. Ilyenkor gyakran a diagnózis, a megváltozott élethelyzet és a túlélésre fókuszáló működés kerül előtérbe, míg az emberi kapcsolatok háttérbe szorulnak. Fontos számomra a biztonságos térben való kapcsolódás – önmagunkkal, másokkal, érzéseinkkel – ez nemcsak fontos érték, hanem gyógyító erejű is lehet.

Szemléletemet áthatja az elfogadás és elköteleződés (ACT) terápiás irányzat, amely segít fejleszteni a pszichológiai rugalmasságot: a külső és belső világunkhoz való nyitott hozzáállást, a megfigyelői képességünket és az érték alapú döntéseink felé történő aktív elköteleződést. Vagyis ez a rugalmasság lehetővé teszi, hogy kellő tudatosság mentén éljük meg a mindennapokat, jobban kezeljük a kihívásokat, és nyitottabban, együttérzőbben forduljunk önmagunk és a világ felé.

Szombatonként 8 és 12 óra között.